Történet

Még a második világháború utáni években sem nyílt lehetősége a bicskei és környékbeli fiataloknak arra, hogy a közelben iratkozzanak be középiskolába, számukra Budapest és Tatabánya jelentette a legközelebbi lehetőségeket. Ahhoz azonban, hogy a korabeli közlekedési viszonyok között eljárjanak tanulni az érintett korosztály tagjai, keveseknek adódott lehetőség, igaz, a MÁV két ún. diák-kocsit jelölt ki a reggeli és délutáni járatain.

A Rákosi-korszak oktatáspolitikai intézkedéseként, 1952. szeptember 1-jén indult el először a tanév a Bicskén pár hónap alatt létrehozott Állami Gimnáziumban. 49 tanulóval, két kinevezett tanárral (Boldoghy József és Pór János) Kamarás Oszkár igazgató vezetésével kezdte működését az intézmény, amelynek az akkori általános iskola épületében, a jelenlegi Prohászka úton szorítottak helyet. A tantárgyak egy részét általános iskolai tanárok tanították. Az új gimnázium számára 50 ezer Ft éves költségvetést biztosított a fenntartó Fejér Megyei Tanács számára az állam.

Az első évtized során az iskola helyzete stabilizálódott. 1954-ben elindították a levelező tagozatot, azaz a felnőttoktatást is. 1956-ban érettségizett az első nappalis osztály, s ez év szeptemberétől bővült a tantestület is. Már az első évektől arra törekedett az iskola vezetése és a tanári kar, hogy Bicske kulturális életében szerepet vállaljon az intézmény.

1957-ben vette fel az iskola a közeli Váli-völgy egykori kiváló költője, Vajda János nevét.

Mérföldkő az iskola történetében az 1966-os év. Elismerve az egyre növekvő érdeklődést a Vajda iránt, ebben az évben költözhetett be a Kossuth téri új épületébe az iskola, így méltó körülmények között folytathatta munkáját. Köztudott, hogy az 1920-as években Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tevékenységéhez köthetően a falusi elemi iskolák létrehozásának dömpingjét jórészt típusépületekkel oldották meg. Kevésbé ismert, hogy a ’60-as évek középiskola-építési hullámát is típusépületek jellemezték. Ezekben az években adták át Fejér megyében a Vajda mellett a móri Táncsics és a pusztaszabolcsi Velinszky (ma Szabolcs Vezér) új épületét is, országszerte pedig több tucat ilyen típusépületet. Három szinten 10 tanterem, 2 kisterem, tanári, könyvtárszoba, 5 szertárhelyiség, tornaterem, 2 öltöző, konyha és étkezde, illetve megfelelő számú mellékhelyiség és iroda állt rendelkezésre. (Külön bejárattal másfél szobás szolgálati lakást is tartalmazott az épület.) Ez évfolyamonként 3, összesen 12 nappalis osztály, azaz mintegy 300-350 tanuló befogadását biztosította, számukra a kor színvonalának megfelelő oktatáshoz teremtett ideális körülményeket. Ez a tanulólétszám – ugyan jelentős hullámzásokkal – egészen 2014-ig jellemző volt, az utóbbi években azonban jelentősen csökkent, jelenleg 180 körül mozog.

1966-tól így tehát lehetőség nyílt a további bővülésre. Az évfolyamonkénti 2 gimnáziumi osztály mellett ettől az évtől gyümölcskertész és faiskolakezelő szakirányú, tehát mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai osztály is indult, ezt a képzést Csákvárról telepítették át Bicskére. Az új beiskolázási lehetőség magával hozta a diákotthon létrehozását is. A volt református iskola épületében, a Vajda új épülete közelében alakították ki az akkor 29 diák befogadására alkalmas kollégiumot. A hátsó udvari sportpályák kialakítására 1968-ban került sor. A kollégiumot a ’80-as években bővítették, az ezredforduló után azonban egyre gyorsuló ütemben csökkent az ellátást igénylők száma, így 2007-ben bezárták.

1973-ban érdektelenség és a megfelelő feltételrendszer hiánya miatt megszűnt a mezőgazdasági képzés. Az új szakközépiskolai képzési irány a postaforgalmi képzés lett, amely 1972-2015-ig, tehát 43 éven át meghatározó szerepet töltött be az intézmény életében. E szakképzés legfontosabb létesítményét, a bicskei oktatópostát 1997-ben adták át a tanulóknak. A gimnáziumi oktatás 2004-től idegen nyelvi előkészítő évfolyamos osztállyal erősödött, az utolsó, ezen oktatási formára beiskolázott osztály tanulói 2017-ben érettségiztek. 2005-ben indult fakultációként – ugyancsak a gimnáziumi oktatásban – a rendvédelemi oktatás, az utolsó, 2016-ban beiskolázott osztály 2020-ban fog érettségizni.

2010 körül megkezdődött a postaforgalmi képzés leépítése – országosan – a Magyar Posta Zrt. által, így az iskola fenntartójának és vezetésének alkalmazkodnia kellett a változó körülményekhez. Kezdetben logisztikai ügyintéző képzéssel próbálkoztak, ám a szakképzés teljes átalakulása 2015-ben ezt már nem tette lehetővé, így kereskedő szakgimnáziumi és eladó szakközépiskolai osztályokat hirdettek. 2017-ben – érdektelenség miatt – nem tudtak új gimnáziumi osztályt indítani, 2018-ra pedig már nem is hirdettek. Így 2020-ban leérettségizik az utolsó gimnáziumi osztály, s 68 év után – átmenetileg? – befejeződik a gimnáziumi oktatás a Vajdában.

2008-ban a Fejér Megyei Önkormányzat és Dunaújváros MJV Önkormányzata által létrehozott TISZK egyik tagiskolája lett a Vajda, a TISZK-en belül azonban periférikus szerepet játszott.

2012-ben a több évtizedes – kiszámíthatóságot és stabilitást jelentő – megyei önkormányzati fenntartást felváltotta az állami. Először az ún. Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ, majd 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vette át a Vajdát. 2016-ban a KLIK átadta az iskolát a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, így a Vajda a Székesfehérvári Szakképzési Centrum tagintézményévé vált. Ez egyben kijelölte az iskola útját, jövőjét is, a szakképzés ágazataiban lehet és kell gondolkozni. 2018-ban újabb fenntartóváltás történt, a szakképzési centrumok és iskoláik, így a Vajda is, átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz. 2018-tól a kereskedő szakgimnázium mellett közszolgálati ügyintéző és informatika ágazati szakgimnáziumi képzést hirdettek, az eladó szakközépiskolai képzést pedig – tekintettel a SPAR bicskei húsfeldolgozó üzemére – húsipari termékgyártó képzéssel próbálják azóta bővíteni.

Az intézmény igazgatói az alapítás, 1952 óta:

Kamarás Oszkár (1952-1962), Karádi Imre (1962-1991), Kürthy Viktor (1991-1996), Takács János (1996-1997), Ladányiné Báder Ildikó mb. (1997), Fatalin László (1997-2000), Becseiné Kárándi Ilona (2001-2007), Gyimesi István (2007-2011), Glaszhütterné Kiss Annamária mb. (2011-2012), Nagy Izabella (2012-2015), Biró Lajos mb. (2015-2016), Butola Zoltán (2016-2019)

Az iskolában jelenleg folyó oktatás/képzés: gimnázium, kereskedő, informatikai rendszerüzemeltető, közszolgálati ügyintéző – rendvédelem, eladó, illetve 2 éves esti érettségire felkészítő.

Szubjektív befejezés

Ezek voltak a száraz tények. S ezekből nem látszik talán, hogy ez az iskola az elmúlt bő fél évszázadban Bicske és a Bicskei Járás egyik meghatározó szellemi és kulturális központjaként is betöltötte szerepét. Nem látszik, hogy az egymást követő tanári generációk mennyi energiát, munkát, kreativitást fektettek abba, hogy a soron következő diák-generációk tagjait tisztességes, gondolkodó, az önálló életre és munkára, illetve továbbtanulásra képes emberekké neveljék. Nem látszik talán, hogy a sok-sok volt vajdás diák milyen szeretettel emlékszik vissza az itt töltött diákévekre, útkeresésükben, életük alakulásában meghatározóvá vált nagy tanáregyéniségekre, az e falak között kötött, sokszor örök barátságokra s az itt született, akkor örökkévalónak hitt szerelmekre. Pedig mindez itt történt, ebben az iskolában, akár tudja ezt az olvasó, akár nem.

S bízunk abban, hogy még sok-sok évig képes lesz a Vajda az adott kor követelményeihez alkalmazkodva mindezen keretekre és tartalmakra, mert csak így érdemes igazi, nagybetűs ISKOLAKÉNT, alma materként létezni és működni.